December 13.-A Luca-napi búza

🌾 December 13. – A Luca-napi Búza

Gergő ma reggel azzal a tudattal ébredt, hogy a karácsony lassan közeledik, és a szíve tele volt a tegnapi békével és apukája ölelésének melegével. Az Adventi Fény, a Hópehely, ma egy kicsit másképp, mély, zöldes árnyalatban pislákolt.

– Jó reggelt, Fény! Miért vagy ma zöld? – kérdezte Gergő. – Jó reggelt, Gergő! Ma Luca-nap van. Ez a hagyomány a jövőbe tekintésről szól, a növekedésbe és a bőségbe vetett hitről – felelte a Hópehely. – Ma meg kell tanulnod, hogy a legnagyobb csodák időt vesznek igénybe, és előrelátást igényelnek.

Édesanyja éppen egy kisméretű kerámia tálat készített elő. Benne sötét föld, és a tetején egy maréknyi száraz búzaszem. – Ma Luca-nap van, Gergő. Luca-búzát ültetünk – magyarázta anyukája. – Ezt a búzát karácsonyig melegen tartjuk. Ha karácsonyra szépen kihajt és zöldell, az a jövő évi bőséget és egészséget jelzi a családunknak.

Gergő megnézte a száraz, sárgás búzaszemeket. Nem látszottak túl izgalmasnak a csillogó díszek és a finom csokoládé mellett. – Ez olyan lassan történik, anya. A csokiból azonnal meg tudom mondani, hogy finom-e. Hogy tud egy ilyen száraz szem jó dolgokat jósolni a jövőre nézve?

Anyukája egy picit locsolt a búzaszemekre, és letakarta egy tiszta ruhával. – Az életben a legértékesebb dolgok nem azonnal mutatják meg a szépségüket. A Luca-búza nem azonnali örömöt ad, hanem reményt a jövőre. Mi ma elültetjük a szándékot (a magot), és gondoskodunk róla (a locsolás és a meleg), de a növekedéshez időre és türelemre van szükség.

Gergő megérintette a hideg, száraz földet. A Hópehely a fülébe súgott: – Gergő, a betlehemi bárány is azt tanította, hogy az apró dolgok fontosak. Ezek a magok most kicsinek tűnnek, de hordozzák magukban a jövő zöld ígéretét. Te el tudsz látni idáig a karácsonyfáig, de tudsz látni egy év múlva nyárig?

Gergő elgondolkodott. Az elmúlt napok leckéit a jelenben tanulta meg: kedvesség, becsület, pihenés. De a Luca-búza a jövőbeli Gergőnek segít! Ha most elvégzi az apró lépéseket – öntöz, melegen tart, figyel –, akkor karácsonyra zöld búzája lesz.

Gergő elhatározta, hogy ma ő lesz a Luca-búza őrzője. Elolvasott egy könyvet a magok növekedéséről, és minden este bejelölte a naptárban, hogy mikor kell locsolnia. A búzával való foglalkozás megtanította neki, hogy a jövőbeli siker és bőség nem a véletlen műve, hanem a jelenben tett felelős, előrelátó lépések eredménye.

Amikor lefeküdt, az Adventi Fény ma a föld és az élet zöld árnyalatával keverten, reményteli fénnyel ragyogott. Gergő megtanulta: az előrelátás és a felelős gondoskodás teremti meg a bőséges, boldog jövőt – és ez is a karácsonyi várakozás része.