December 24.-A csendes éj varázsa

🌟 December 24. – A Csendes Éj Varázsa

Gergő reggel már a karácsony varázslatát érezte a levegőben. Ma van Szenteste! A Luca-búza gyönyörűen zöldellt, a fa feldíszítve állt, és a sütemények illata betöltötte a házat. Az Adventi Fény, a Hópehely, amely most egy fénygömb volt, tiszta, fehér fénnyel ragyogott, ami az összes színt magába olvasztotta.

– Jó reggelt, Fény! Itt a Karácsony! – suttogta Gergő. – Jó reggelt, Gergő! Ma van a beteljesülés napja. A mai leckéd az, hogy megértsd, mi a tökéletes Karácsony – felelte a Fénygömb. – A tökéletesség nem a hibátlanságban rejlik, hanem abban, hogy a szívedet teljesen felkészítetted a szeretetre.

Egész nap a készülődés jegyében telt. Gergő segített befejezni az utolsó dekorációkat, és gondoskodott a Luca-búzáról és a madarakról (Dec. 18.).

Este, a vacsora után összegyűltek a fánál. Eljött a nagy pillanat! Gergő anyukája meggyújtotta az adventi koszorú utolsó, negyedik gyertyáját, ami a Szeretet lángja volt. A négy láng – Remény, Béke, Öröm, Szeretet – együtt táncolt a csendes szobában.

Édesapja odament a fához, és elkezdte meggyújtani a gyertyákat, amelyek a faágakon lógtak. Hirtelen egy ágon lévő gyertya leesett, és megégetett egy kis foltot a szőnyegen. Anyukája ijedten felsóhajtott, apukája pedig bosszankodott. A tökéletes pillanat hirtelen feszültséggel telt meg.

Gergő hirtelen eszébe jutott az összes tanítás. A törött játék (Dec. 15.) és a harag elengedése (Dec. 11.). A tökéletes Karácsony nem a hibátlan díszítésről szól.

Odament az apukájához, és megfogta a kezét. – Apa, ne aggódj. A folt csak egy kis emlék. A fánál van a törött lovacska, de azt is megjavítottuk. A szeretet ettől még itt van.

A szülők ránéztek Gergőre, és megérezték a fiú szavainak erejét. Elmosolyodtak, és az apukája lehajolt, megölelte. A feszültség eltűnt.

A Fénygömb, az Adventi Fény halkan Gergő tenyerébe szállt. – Látod, Gergő? Ez a tökéletes Karácsony. Nem a hibátlanság, hanem a megbocsátás, a hála és a szeretet képessége a nehézségek közepette.

A család leült, és Gergő elmesélte nekik az elmúlt 24 nap történeteit: a beszélő mézeskalácsot, a fáradt angyalt, a Luca-búza titkát. Amikor befejezte, az apukája elővett egy ajándékot a fa alól. Ez volt az igazi Utolsó Ajándék (Dec. 23.). Egy üvegdoboz volt, benne egy fénylő, faragott jégkristály.

– Ez a tiéd, Gergő – mondta apukája. – Emlékeztessen arra, hogy te magad lettél az Adventi Fény. Az a fény, amit a szívedben gyűjtöttél össze, már a tiéd. A Hópehelynek nem kell többé hozzád visszatérnie, mert te ragyogsz.

Gergő felvette az üvegdobozt. A Fénygömb, ami eddig az ő tenyerében volt, hirtelen elhalványult, és eltűnt. Gergő érezte, hogy a Hópehely fénye most már nem rajta kívül van, hanem benne. A tudás és a jóság lett az ő igazi Adventi Fénye.

Amikor meglátták a gyönyörű, faragott jégkristályt, Gergő tudta, hogy a csoda valódi. A legfontosabb ajándék az volt, amit ő adott, és a legfontosabb fény az volt, amit a szívében gyűjtött össze.

A karácsony csendes, békés, és a szívükben a szeretet fénye ragyogott – tökéletesen, a kis égési folt ellenére is.